Az ógörög szobrászat archaikus korának emberábrázolása – a koré és kúrosz szobrok

Dolgozatom témájának kiválasztásakor nem volt nehéz dolgom, hiszen a nemrégiben, egyik művészettörténet óránkon elhangzottak – valószínűleg nem csak engem – gondolkodásra és bővebb utánanézésre késztettek a görög szobrászat témájában. Azon belül is az archaikus kor koré és kúrosz szobrainak emberábrázolási módja, jellegzetességei keltették fel érdeklődésemet. A téma ugyan első ránézésre nem tűnhet olyan nagynak, ám rengeteg érdekességet és (számomra) új ismeretet tartogatott – tartogat még mindig. Ezeknek feltárásához először (csak a dolgozat teljességének érdekében) az alapvető információkat dolgozom fel, majd ezek mentén haladok tovább saját értelmezésemmel, mely egyrészt történelmi és szociológiai olvasmányélményeken, másrészt saját megfigyeléseken keresztül bontakozik ki. A témán belül is (ha lehet egyáltalán még szűkíteni azt) főleg a nemek ábrázolásának különbségei és hasonlatosságai érdekeltek, így kicsit jobban igyekeztem az akkoriak nőkről és férfiakról alkotott felfogását megismerni, összekötni a szobrászatban is megjelenő jelölésekkel.

Mindenekelőtt fontos volt, hogy a két fogalmat kicsit alaposabban is érthessem. Míg tankönyvünk beéri egy viszonylag egyszerű magyarázattal (koré: leányszobor; kúrosz: mezítelen ifjúszobor), más források tanulmányozása közben jobban használható definíciókra akadtam.

Kúrosz
Kúrosz

A kúrosz – ezek alapján – fiatal, meztelen férfiszobor, mely készítésének pontos okát a mai napig is csak találgathatjuk. A szobrok előrelépő bal lába, ökölbe szorított tenyere egyaránt az egyiptomi szobrászat műveire emlékeztetnek, ám akadnak jelentős eltérések is a két fajta ábrázolás között. A görögök elődjeikkel szemben meztelenül ábrázolták ezeket a férfiakat és igyekeztek minél kevesebb támasztóelemet használni. Örömtől sugárzó, távolba tekintő arcuk (archaikus mosoly), magasztosan egyenes, erős és egészséges testük ettől a lépő mozdulattól hat kevésbé merevnek, fejüket egyenes haj keretezi, mellkasuk szélesen domborodik. Rájuk nézve érezhető az a hatalmas erő, energia, magasztosság és magabiztosság egyben, amit ezek az elemek együtt sugallnak. Legtökéletesebb kinézetüket szemből figyelve láthatjuk. Általában életnagyságúak vagy nagyobbak (a legnagyobb kúrosz a tíz méteres magasságot is eléri).

Koré
Koré

Párja a koré, melyet díszes ruhába öltöztetett nőalakként lehetne a legjobban körülírni. A korékról több forrás is nyilatkozik úgy, hogy ünnepségek résztvevőiként ábrázolták őket, emiatt ékíthette testüket a díszes ruha, szépen font hajkorona és a több esetben is kezükben tartott, istenüknek ajánlott áldozat. A kórékról tudjuk, hogy gyakran az isteneknek (ezek közül is sokszor Hérának) ajánlották azokat készítőik, máskor pedig előkelő hölgyeknek vagy ünnepségekre készíttettek. Testtartásuk merevebbnek tűnhet, hiszen kevésbé néz ki úgy, mintha előre lépnének, csupán kezeik mozdulnak el általában a törzstől. Szinte minden esetben kinyúlik egyik karjuk, míg a másikkal ruhájukat tartják, emelik meg enyhén törzsük mellett. Előrenyújtott kezüket gyakran értelmezték újra és újra az ezzel foglalkozók, arra jutva, hogy valószínűleg vallási szerepet tulajdoníthatunk annak – rituális áldozatok fogadásának vagy éppen átadásának lehetett ez a jelképe. Arcukat, ruhájukat kifestették és gyakran fémből készült ékszerekkel is felékítették őket. A kúroszokhoz hasonlóan rájuk is jellemző a frontális ábrázolásmód. Általában ezek a szobrok életnagyságúak vagy kisebbek voltak.

A szobrok eredeti rendeltetésén érdemes elgondolkodni, hiszen ha erről kevés forrás árulkodik is, annál fontosabb a téma szempontjából elképzelést alkotni róla. A kúroszokról sokan tartják úgy, hogy síremlékeknek készültek a gazdagabb arisztokraták sírjának jelölésére. Ilyen aspektusukban szimbólumként tekintenek rájuk a hozzáértők, nem portréként. Mezítelenségük és stabil, erőteljes kiállásuk ez esetben jelképezheti a holtak nyugalmának őrzését vagy jelentheti, hogy kortársaik velük tisztelegtek az elhunytnak élete után is. Más szakértők lehetségesnek tartják azonban azt is, hogy több ilyen szobor valóban magát az elhunytat ábrázolhatja, hiszen a sokszor visszaköszönő hosszú haj ábrázolása erre utalhat (az ókori görögök arisztokratáinak kiváltsága volt a szépen rendezett hosszú haj). Egy másik teória az olimpiai játékokhoz kapcsolja a szobrokat. A versenyek győzteseit ugyanis nemcsak magasztaló versekkel tisztelték és jutalmazták, hanem szobrokkal is. Mivel pedig az olimpiai játékokon tudjuk, hogy csak férfiak vehettek részt és csak meztelenül versenghettek, egyértelműnek tűnhet a következtetés, hogy így is ábrázolták őket. Egyes források egyébként egyértelműen összekötik a testnevelés fejlődését a szobrászattal, azon belül pedig az olimpiák kezdetét az archaikus kor szobraival. A harmadik feltevés ugyancsak az olimpiával hozza kapcsolatba őket, ám ezen elmélet szerint az atléták által isteneiknek felajánlott szobrokról van szó, ezért az ünnepélyes testtartás. A korékról mindegyik feltevés képviselői tudtak nyilatkozni, ám nem mind tudnak hihető bizonyítékokkal is szolgálni.

Heraia
Heraia

A fentiek alapján arra jutottam, hogy a korék rendeltetésének utánajárva és átgondolva azt, alapvető igazságok tárulhatnak fel az archaikus kor szobrairól és emberfelfogásáról egyaránt. Nagyon érdekes hagyományokra bukkantam például az olimpiák és az akkori nők kapcsán. Noha a fentiekben azt írtam, hogy csak férfiak vehettek ezeken részt, ez nem teljesen igaz ilyen formában. Pontosítva az állítást, meg kell említeni, hogy a nőknek később saját olimpiát „adományoztak”, ahol csak hajadon lányok (az akkori nyelvben őket szüzeknek nevezték) indulhattak. A hagyományos olimpiáról a nők két ok miatt szorulhattak ki. Egyrészt a sportolókat a mozgásban zavaró ruhák hiánya már eleve lehetetlenné tette volna indulásukat a versenyszámokban, hiszen az akkori felfogás tabuként kezelte a nyilvános női meztelenséget (ezért sem lehettek a korék ruhátlanul ábrázolva), másrészt pedig a görögök úgy tartották, hogy a női fizikum a férfiakénak pontosan 5/6-ával egyezik meg. A szüzek olimpiáján ehhez mérten az egyetlen versenyszám, a stadionfutás hosszát is így határozták meg. Ez egyébként nem csupán az olimpián nyilvánult meg, hiszen az olümpiai Szent Völgyben található Héra templom a Zeusz tiszteletére állított templomnak pontosan az 5/6-a. Ez az érdekesség felkeltette érdeklődésemet és érdekelt volna, hogy a szobrok magassága is ilyen arányokkal hasonlítható-e össze, de sajnos nem találtam elég adatot erre vonatkozóan – bár az bizonyosnak tűnik, hogy a korék általában alacsonyabbak voltak, mint a kúroszok (lásd fentebb; a korék életnagyságúak vagy kisebbek, míg a kúroszok életnagyságúak vagy nagyobbak). A nők olimpiáját Héraiának nevezték Héra istennő tiszteletére.

Koré
Koré arca

Másik érdekesség az, hogy a koré szó az ógörög nyelvben – ahogy fentebb utaltam rá – szüzet, vagyis hajadont jelent. Akkoriban nem a testi ártatlanságra értették ugyanis a szűz szót, hanem a házasság előtti időszakra (utalhat erre a parosi Aristion által készített szobor talpazatának vésete; „Phrasiklea ábrázolójaként/ korénak nevezhetnek/ örökké a házasság helyett/ a már nevezett istenek által/ parosi Aristion készített.” /görögből angolra Thomas Sakoulas fordította /). Nem mond ennek ellent az, hogy – különösen a korábbról származó szobroknál – arcukon eleinte nyoma sincs az ártatlanságnak vagy gyermeki naivitásnak, amivel a mai kor aggatja fel szűzies nőfiguráit. Sokkal inkább öntudatosság, büszkeség, sejtelmes tudás és magabiztosság (lásd a képen) sugárzik ekkor még az arcukról, mely egyébként az i.e. 500-as évek utánra eltűnik és helyét az egyszerű, archaikus mosoly veszi át.

 

Auxerre-i koré
Auxerre-i koré
Acropolis koré
Acropolis koré

Ezzel párhuzamos folyamat az is, hogy az idő múlásával egyre több és nagyobb felületet fedő ruházat lesz jellemző a szobrokra (bal oldali képen: vállra simuló, egy rétegű ruházat – i.e. 630 körül; jobb oldali képen: több rétegnyi szépen redőzött, a karon szinte teljesen végigfutó ruha – i.e. 530 körül).

Ezeket a megfigyeléseket érdemes összekötni a szobrok kéztartásának vizsgálatával. Az itt szereplő két kép ennek szemléltetésére is alkalmas, hiszen a bal oldalin látszik, ahogy a korai ábrázolás egyik keze mellkasára simul, míg a másik törzse mellett található. A későbbi ábrázolásban ez a kéz pedig előre nyúlik. Mindkét kéztartás egyfajta vallási szimbólumként került értelmezésre a legtöbb szakértő által. A kettő közti különbség meglehetősen árnyalt – mintha azonban az első áhítatot vagy éppen esküvést jelképezne, a másik pedig erőteljesebbnek hat, mintha valóban áldozatot kérne vagy nyújtana át istene számára. Emellett a későbbi ábrázolások törzshöz simuló keze enyhén felhúzza a szobrok szoknyáját, ezzel egyrészt esztétikailag megtöri az alsótest és a szoknya simaságát, másrészt viszont hamarosan bekövetkező mozgásra is utalhat (pl. lépcsőn fellépés).

Alakjuk, mozdulataik évszázadokon át változatlanul kerültek ábrázolásra, újra és újra ugyanazokat a beállításokat figyelhetjük meg mindegyik alkotáson. Több tudós éppen ezért gondolja úgy, hogy ezeknek a szobroknak – ahogy az általuk mintázott mozdulatoknak is – szertartásos jelentősége van.

Az arckifejezés és ruházat változása csakúgy mint a női olimpia vagy a kézmozdulatok alakulása mind a szobrok komoly vallási és felfogásbeli jelentőségére utalnak. Más népek történelmében is megfigyelhető folyamat, hogy az őskultúrák nőkultusza az ókori művészetben gyökeresen átalakul és egyre jelentéktelenebb szerepkörbe kerülve gyengül meg – szerintem itt is ilyesféle összefüggéseknek lehetünk tanúi. A női test folyamatos felöltöztetése és az arc gesztusainak átalakulása, kiüresedése egyaránt ezt a távolodást sugallják, hiszen a női meztelenség a bujaságon kívül több helyen erőteljességet, hatalmat, életerőt jelöl. Ami azonban végigkísérte a korékat évszázados történelmük során, az a hit. A szobrokat a szakértők a hiten belül is egy ősi anyaistennővel kötik össze (ezzel is utalva egy erős nőkultusz romjaira), aki az ókori görögöknél Héra képében materializálódhatott. Nem nehéz ezt elképzelni, különösen az olimpiák egymás mellé állítása után (a hagyományos olimpiákon áldozatokat és ünnepségeket mutattak be Zeusznak, akinek már a hitvilágon belül is Héra a párja – nem beszélve az ő tiszteletére Héraiának nevezett női olimpiáról).

Ezek alapján mindkét szoborról úgy gondolom, hogy valójában kicsit mindegyik szakértőnek igaza lehet, hiszen több helyen, többféle céllal is használhatták a szobrokat úgy, hogy közben mégis ugyanazt a felfogást és hitet fejezték ki egytől egyig. Az olimpiák egyértelműen igen közel álltak a hithez, így ünnepélyes és örömteli ábrázolást követeltek meg, amire a kúroszok és korék egyaránt méltónak tűnhettek. Ugyanolyan közel álltak a hitvilághoz a temetések, melyek egyébként is inkább a kúroszokkal köthetőek össze (a fentiek alapján ez talán nem is meglepő, hiszen a görög hitvilágban Hérának nem sok köze volt az elhunytakhoz és a halálhoz). Az isteneknek – vagy éppen Hérának – való hódolás szempontjából pedig a korék felelhettek meg leginkább. Amit a meztelen férfialakok magasztos tartása és egészséges, jól kivehető fizikuma sugall, attól nem marad el semmiben sem a női szobrok szépen díszítettsége, festettsége, szertartásos mozdulataik évszázadokon át ismétlődő magasztossága.

Összességében szerintem az archaikus kor szobrászata gazdag jelképvilággal és jól értelmezhető motívumokkal adja tudtul az utókor számára az akkoriak gondolatait, összetett hitvilágát.

Felhasznált források:

  1. Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  2. Kun László: Egyetemes Testnevelés És Sporttörténet (http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:r_9iEeUq21IJ:tfsportmenedzser.uw.hu/anyagok_files/sportmenedzsment/3.azolimpiatortenete.doc+%C3%B3g%C3%B6r%C3%B6g+olimpia&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a/)
  3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok#Az_.C3.B3kori_olimpiai_j.C3.A1t.C3.A9kok/
  4. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_m%C5%B1v%C3%A9szet#Szobr.C3.A1szat/
  5. http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm (Művészettörténeti korszakok – Társművészetek)
  6. http://www.mlahanas.de/Greeks/Arts/Kouros.htm

Felhasznált képek

  1. Kúrosz – http://www.miracosta.cc.ca.us/home/llane/courses/hist103/pw/images/kouros.jpg
  2. Koré – http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/DSC00237_-_Kore_con_testa_non_pertinente_-_et…_augustea_bis._-_Foto_di_G._Dall’Orto.jpg
  3. Heraia – http://www.akropol.net/olympic_games_history/olympic_games_pictures/heraia-1.jpg
  4. Koré arca – http://www.arthistory.sbc.edu/imageswomen/images/kore674detail.jpg
  5. Auxerre-i koré – http://www.mlahanas.de/Greeks/Arts/kore/AuxereKore.jpg
  6. Acropolis koré – http://www.mlahanas.de/Greeks/Arts/kore/AcropolisKore1.jpg

(Kis Andrea)

/http://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok#Az_.C3.B3kori_olimpiai_j.C3.A1t.C3.A9kok/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s