Emlékezés az elmúlt másfél évről 1847 őszén

 

Veszprémi Tivadar várakozással telten, jókedvűen sietett a Pilvax kávéházba, amit korábban Fillinger kávéházának szeretett inkább hívni. A valahová tartozás vágya azonban őt is arra ösztönözte, hogy használja a Pilvax nevet – akik oda jártak, ekképpen nevezték. Sok változott tavaly óta, amikor elhatározta, hogy többet nem látogatja a kávéházat. Először is látta nyomtatásban a saját versötletét másvalaki költeményében, így aztán megkereste annak költőjét, hogy szembenézzen vele.

Az a bizonyos Garay János viszont örömmel üdvözölte, megölelte és mindjárt meg is invitálta a törzshelyére. Akinek ilyen tiszta szív dobog a keblében, ne az úri társaságban parolázzon, inkább övéi közé telepedjen. A gólyát sem látni verebek közé fészkelni! Valami ilyesmit mondott, Tivadar meg vele tartott, egyenesen vissza Fillinger kávéházába.

Még hogy zajos! Még hogy lázító! Hát éppen erre van szükség ezekben az időkben! Ilyet is mondott Garay, és Tivadar azóta belátta, hogy ez az igazság. Másképp, úgy látszik, nem lehetett mást, csak homályos ígéreteket kapni Bécstől meg a hivatalnokoktól, akik meg ott voltak mindenfelé. Jó volt, ha magyarul értettek egyáltalán valamit – ha meg szólni is tudtak a haza nyelvén, hát csodára gyűlhetett volna össze a kerület népe. Ennyire ritka volt az ilyesmi.

Az persze kétségtelen, hogy nem telt el úgy hét, hogy valaki ne kapott volna össze Petőfivel, akit nem volt könnyű elviselni, elsősorban lehetetlen modora és forrófejűsége miatt. Így hát néha összekapott az egyre növekedő, ifjú társaság, de amúgy istenesen, ám ezek a dolgok rendre hamar elnyugodtak, így aztán néhány nap múltán ismét együtt lehetettek a Pilvaxban. Legalább volt egy kis ideje az őket figyelő bécsi kémeknek megírni és szépen megszerkeszteni a jelentést, gondosan megfogalmazva soraikat a Kamarillának, Osztrákországba.

Tivadar akkor épp Vasvári Pállal ment találkozni, hogy az bemutassa őt Jókainak, aki akkor már az Életképek szerkesztője volt. Történt korábban, hogy ez a Dr. Ásvay Jókai Móric, akinek az apja még Jókay volt, ennél fogva inkább előkelő, mint magyar, néhány társával együtt folyóiratot kívánt alapítani Pesti Füzetek címen, ahová csak a radikális gondolatú és érzelmű szerzőktől vártak volna irodalmat.

El is határozták 1846-ban, hogy máshová nem írnak egy teljes éven át, de egy sort sem, csak a közös alapítású hírmondóba. Petőfi, Tompa, Obernyik is köztük voltak, meg ez a Jókai, és még hatan. A Tízek Társasága nem járt sikerrel a Pesti Füzetek megalapításánál – Veszprémi akkor már tudta, hogy ez a besúgók miatt van és azért, mert a társaság minden egyes tagja szoros megfigyelés és különféle korlátozások alatt áll, Kamarilla-ellenes gondolatai miatt.

No, hát ha alapítani nem sikerült, biztatták a többiek a kudarcba valósággal belebetegedő Petőfit, hát majd foglalnak egyet. Békés elfoglalás volt ám ez, persze, fegyvernek hozzá köze nem volt. Mindössze annyi történt, hogy Frankenburg Adolf, a szerkesztő felkérte ezt a Tízek Társaságát, hogy írjanak, de csak az ő lapjába a teljes bojkott helyett, majd szépen elment Bécsbe, ottmaradásra ezen a nyáron, és tisztéről Jókai javára mondott le.

Hát így kell elfoglalni egy teljes folyóiratot!

Mikor megérkezett a Pilvaxba, kiderült, hogy Petőfi megint hajba kapott valakivel, így, hogy az indulatokat lehűtse, Fillinger kitessékelte őt és egész társaságát, hogy délutánig vissza se jöjjenek, de akkor mindenképp. Nélkülük meg szinte üres volt a kávéház, nem volt ott Vasvári sem, Jókai sem.

Tivadarban viszont pislákolt még a bárányjellem, hát leült egy asztalhoz, rendelt és elhatározta, megvárja a többieket, míg délután vissza nem jönnek. Addig se esik a nyakába az eső.

Olvasnivaló

Életképek

Fiatal Magyarország

Tízek Társasága

Megemlített személyiségek

Garay János

Vasvári Pál

Jókai Mór

Petőfi Sándor

Tompa Mihály

Obernyik Károly

Frankenburg Adolf

A kép forrása:

(Fekete Márton)

előző cikk

következő cikk

kokarda

A bejegyzés az “Unod a kokárdát” kezdeményezéshez készült. Olvass erről is!

Reklámok

4 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s