Nemi szerepek az interneten

A kép forrása: https://www.bestthinking.com/trendingtopics/science/social_sciences/psychology/how-the-internet-affects-your-memory

Az alábbi írás témája – mint a cím alapján az sejthető – az internet pszichológiája, ezen belül is a nemi sajátosságok megjelenése az interneten.

INTERNET ÉS PSZICHOLÓGIA TALÁLKOZÁSA

KEZDETI VIZSGÁLÓDÁSOK

Tévedés volna azt feltételezni, hogy az internetet annak megszületése óta figyelemmel
követik a társadalomtudományok. Ősének megjelenésétől (1969 – ARPANET) a hazánkban
egészen sokáig, az 1990-es évekig nem történtek ilyen vonatkozású vizsgálatok. Ennek okai egyrészt abban kereshetőek, hogy a hagyományos távközlési vagy nyomtatott médiumoknál megszokott vizsgálati kritériumoknak az internet egészen egyszerűen nem felelt meg, így nem is vizsgálták ezek mentén. Másrészt a szakmai közvélemény nagyon sokáig csupán szubkulturális elterjedésű jelenségnek tekintette, sokan nem is jósoltak nagy jövőt fejlesztésének.

Elsők között szociológiai kutatások jelentkeztek használatával kapcsolatban, majd a pszichológia is egyre élénkebben kezdett foglalkozni különböző aspektusaival. Érdekesség, hogy újszerű jellege eleinte idegenkedést szült és a legelső megfigyelések az addiktológia szempontjából közelítették meg. Azóta ezek az alapvető félelmek ok nélkülinek bizonyultak, vagy még inkább; átalakultak és a mélyebb hatókörű érdeklődéssel és vizsgálódással együtt újabb és újabb – sokszor talán aggodalomra okot adható – kérdések formájában bukkantak fel.

Az internet állandó, nagyon gyors és sokszor ugrásszerű, megannyi területre kiterjedő és
mindennapi életünket meghatározó fejlődése azt hiszem, hogy mindig indokolni fogja ezt a fajta óvatos kérdésfelvetést.

KUTATÁSI ESZKÖZ ÉS TÉR EGYBEN

Mára elmondhatjuk, hogy az internet a pszichológiai kutatás eszköze és sajátos tere, közege is egyben. Eszköz, hiszen a legtöbb kutatás ilyen vagy olyan módon felhasználja lehetőségeit pl.: publikációk közlése, adatok szervezése (gyűjtés, felvétel, feldolgozás és tárolás), tájékozódás, valamint tájékoztatás).

Kutatott jelenségeit és az ezeket feltárni hivatott módszereket több szempont alapján rendszerezhetjük. Elkülöníthető például az offline és online valóság összevetése, amelyhez a kulturális összehasonlító pszichológia módszereit használják fel. Másik vizsgálati mód az online társas jelenségek sajátosságainak vizsgálata. A vizsgált jelenség megközelítésének szintje szerint is differenciálódnak a kutatások, megjelenhetnek az egyéni, interperszonális csoport(közi) vagy még ennél is nagyobb, társadalmi szinten.

Jelen írásomban előtérbe kerül az újszerű közeg szempontjából való megközelítés – a nemi
szerepek megjelenésének értelmezése közben a fentebb felsorolt szempontokat is igyekeztem észben tartani. Jellemző egyébként a témára – ahogy ezt a vonatkozó részeken jobban kifejtve is leírom – az offline-online valóságban megjelenő reakciók összevetése és kifejezetten izgalmas csoport szintű kísérleteket is végeztek.

SAJÁTOS INTERAKCIÓS KÖZEG ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÉR

A világ első e-mail programjának megjelenésétől napjainkig csaknem 44 év telt el (a világ
első e-mailjét Ray Tomlinson 1971-ben küldte el) b. Ennyi idő alatt rengeteget változott az
internetes kommunikáció és maga az internet is. Az internet változásával pedig a felhasználók és igényeik is folyamatosan alakultak – ilyen jellegű átalakulás része például a web 2.0, vagyis a közösségi média megjelenése is.

Az interaktivitás ilyen szintű és mértékű megjelenése egyben az online hatalmi viszonyok
átalakulását is jelentette; megváltozott az információ terjedésének módja, ahogy a
közvélemény formálásának lehetőségei is. A szakmai és laikus tudás összekeveredett, az
értelmezés és a releváns információk kiszűrésének módjai szubjektívabb színezetet öltöttek.

JELLEGZETESSÉGEK A KOMMUNIKÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

A nagyon sok és gyors változások sorozata miatt is nehéz általánosságban beszélni egy
ennyire nagy és átfogó témáról, de alapvető következtetések mentén haladva mégis
találhatunk néhány általános jellemzőt. Ezeket fontosnak tartottam röviden összefoglalni, ugyanis szerintem szűkebb témám tanulmányozása során ezeknek segítségével sok általános mintázat tűnhet fel, amelyek nem csupán a nemek közötti kommunikáció sajátosságai, ám keveredve megannyi más tényezővel felerősíthetik az esetleges konfliktusokat. Az alább felsorolt tulajdonságokat tehát már kicsit előretekintve foglaltam össze ilyen formában.

FIZIKAI SZEPARÁCIÓ ÉS SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS

Nagyon fontos és alapvető sajátosság az, hogy technológiai közvetítésű kommunikációt tesz lehetővé. Ezen tulajdonsága rengeteg olyan jellemzővel bír, mely fontos a felhasználók interakcióinak szempontjából. Fontos következménye ennek például a fizikai szeparáció és az, ahogyan ezzel együtt a tér szerepe megváltozik, a földrajzi hely szerepe csökken, míg a szociális tér mérete és hatósugara kitágul. Ezzel párhuzamosan a kommunikáció egy igen jelentős része szöveges alapú, ami nélkülözi a nonverbális jeleket.

Ez a két tényező egyszerre eredményezi azt, hogy a társalgások ridegebbnek, olykor direkt negatív töltetűnek hathatnak és a hiányzó kulcsingerek hatására a bizalomérzet is csökkenésnek indul – mind a kommunikációs partner, mind az internet(es közeg) vonatkozásában. A szöveges alapú információcsere természetesen pozitív pszichológiai hatásokkal is járhat. Sok esetben az, hogy gondolatainkat jobban meg tudjuk fogalmazni, kifejezetten vonzó és könnyítő tényező. A magánéleti szférában feltűnő, ilyen fajta írott kommunikációs módot sajátos szófordulatai és nyelvi eszköztárának informálisabb,
interperszonálisabb jellegzetességei okán az “írott beszélt nyelv” megnevezéssel is illetik.

AZ ANONIMITÁS PROBLÉMÁJA

A fizikai elhelyezkedés távolodása és az arc nélküli, közvetett közeg megjelenése megnövelte a névtelen, identitás közlésétől mentes interakciók lehetőségeinek számát. Ez sok negatív hatással is járhat, ugyanis a felelősség és önkontroll csökkenésével jár, melyek maguk után vonhatják a gátlástalanság és agresszió szintjeinek megnövekedését. A nemi szerepek és az ezekhez kötődő megnyilvánulások vizsgálatakor több olyan esettanulmánnyal is találkoztam, ahol ez a fajta tényező erősen befolyásolta a felek egymáshoz való viszonyulását – többek között ezért is tartom ezt nagyon fontos és nem elhanyagolható tényezőnek.

CSOPORTNORMÁK AZ EGYÉNI VISELKEDÉSBEN

Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a cikk szerzői egy számomra nagyon érdekes vonatkozását is megemlítették ennek a jellegzetességnek. A SIDE (Social Identity Model of Deindividual Effects) avagy az egyéniségvesztés társadalmi identitás modellje néven ismert elképzelésrendszer pont a fentebb taglalt anonimitás szempontjából közelíti meg az egyén csoportokon belüli meghatározhatóságát.

Ez alapján mivel ebben a közegben a személyes jellegzetességek nehezebben
megközelíthetőek, kommunikálhatóak és értelmezhetőek, a csoport tagjai érzékenyebbnek bizonyulnak az adott társas normákra. Ilyen szempontból a névtelenség egyben deperszonalizációval is jár, illetve a személyes különbségek percepciójának csökkenésével, amivel párhuzamos a hasonlóságok megfigyelésének fontossága. Ez segíti a csoporton belüli önidentifikációt és a csoporttal való azonosulást, ami pedig az ehhez a közeghez kapcsolódó normák szerepét növeli. Ilyen szempontból tehát az a kijelentés tűnik helyesnek, hogy csupán az adott csoport vagy közeg normáitól függ az egyén negatív vagy éppen pozitív viselkedése.

IDŐBELI VONATKOZÁSOK

Az internetes kommunikációs módoknak léteznek aszinkrón és szinkrón változatai az idői
késleltetettség szempontjából. Az aszinkrón, vagyis időben késleltetett kommunikáció – ilyen például az e-mail is – jobban kontrollálható és könnyebben válhat a tudatos
személyiségbemutatás eszközévé. Lassított, kondenzált kommunikációs mód, mely
csökkentheti a társas szorongást.

Dolgozatom szempontjából egyfelől nehezítő tényező volt az, hogy a választott szakirodalmi könyv még csupán a már nem annyira használatos levelezési listákon folyó interakciókat veszi górcső alá. Másfelől viszont – és ezért döntöttem ennek ellenére is feldolgozása mellett – sok esettanulmány és elemzés tanulmányozása után úgy találtam, hogy az akkori helyzet igen nagy hasonlóságokat mutat ma is aktuális problémákkal. Mivel a kommunikáció időbeli módja ezekben az esetekben aszinkrón volt, ezt a jellegzetességet következményeivel együtt szükséges kiemelni a téma értelmezéséhez.

AKTUÁLIS KUTATÁSOK

Ahogyan az eddig leírtakból is kitűnhetett, az internet rendkívül sokszínű és gyorsan fejlődő közege a legkülönbözőbb társas interakcióknak. Vizsgálata pontosan emiatt nehézségekbe ütközik, hiszen az a sokféle szerep még jól definiálhatóságát is nehézkessé teszi olykor.

Tekinthetünk rá, mint technikai eszközre, önálló kulturális vagy kommunikációs közegre, de önálló organizmus szintjén is próbálhatjuk értelmezni. Egy biztos: mára egyre kiterjedtebben foglalkozik a pszichológiai szakirodalom is sajátosságaival és különböző szereplőinek az emberi lélekre gyakorolt hatásával.

NEMEK AZ INTERNETEN

Az internet – ahogy bármilyen másik szociális közeg is – nem biztosíthat csupán pozitív
érzelmi tartalmú interakciós teret. Online kapcsolati hálónkon belül is előfordulhatnak
konfliktusok, szembesülhetünk negatív érzelmi hatásokkal már identitásunk okán is.
A különböző sztereotípiát kiváltó jellegzetességek közül a nem az, ami talán a legkönnyebben és leggyakrabban megjelenik online identitásunk reprezentációjában is, hiszen nevünk, profilképünk egyaránt árulkodóak lehetnek ilyen téren. A fentebb leírt térbeli távolságok és a gépelt szöveges tartalmak eszkalálhatják az agresszívabb kitöréseket és helyet adhatnak a deviáns megnyilvánulásoknak, ahogyan hamarosan ezt a nemek kapcsán elemzett esettanulmányok során láthatjuk is.

A szerző felhívja figyelmünket arra, hogy a nemekkel kapcsolatos előítéletek és az ehhez
kapcsolódó konfliktusok megértésének kulcsa az, hogy ezekkel eleve tisztában legyünk.
Éppen ezért mindenek előtt az offline közegre vonatkoztatott, nemi sztereotípiákkal kapcsolatos vizsgálatok közül szemezgetve festett fel egy képet, mely az internetes
vizsgálatokhoz értelmezési alapul szolgálhat. Ennek okán magam is ezzel kezdem a téma
pontosabb bemutatását.

NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK

A legfontosabb elfogadásra váró gondolat az, hogy a nemek között vannak ugyan
különbségek különböző területeken, de ezek sokszor a nemi csoportokon belül ugyanúgy,
vagy még inkább megmutatkoznak. A hatáskeltő média megjelenések a nemi különbségek
szakadékszerű megjelenéséről tehát nem fedik le a valóságot.

Nagyon érdekes kísérleti példa ilyen szempontból John Williams és Deborah West vizsgálata. A kutatópáros nemzetközi szinten tesztelte a nemekkel kapcsolatos általánosító magatartást egy igen egyszerű teszttel. Két ember tulajdonságait írták le a különböző nemzetiségű tesztalanyoknak – az egyiket domináns, agresszívebb, míg a másikat szubmisszív, gyengédebb jelzőkkel illették. A tesztalanyok nemzetiségtől függetlenül az előbbit férfinak, az utóbbit pedig nőnek tippelték meg. A nemek közötti különbségek nem írhatóak le ilyen élesen.

kutatások alapján valóban vannak szembeötlő különbségek férfiak és nők között különböző pszichológiai tényezők szerint, de ezek egyáltalán nem biztos, hogy megegyeznek a sztereotípiákkal. Felmerül annak a kérdése is, hogy vajon a kommunikációs stílusokat pusztán a kontextus és személyiség befolyásolják-e, avagy a nemiség szerepe is befolyásoló tényező.

Általános, offline megközelítésben személyiségtesztek alapján kimutatható például az, hogy a fiatalabb férfiak hajlamosabbak agresszívebb attitűdöket mutatni különböző feladatok megoldása kapcsán, míg női társaik érzékenyebbek és empatikusabbak. Judith Hall kutatása például arról tanúskodik, hogy a nők könnyebben értelmezik a nonverbális érzelmi jelzéseket, társas helyzetekben így érzékenyebb megfigyelők lehetnek.

A két nem beszédstílusával kapcsolatban is van néhány olyan megfigyelés, melyek mentén
lefektethetünk szabályszerűségeket. A nők általában hajlamosabbak töltelékszavakkal és
fokozó, illetve bizonytalanságot kifejező módosító szavakkal kitölteni beszédüket.
Gyakrabban kérdeznek, többet indokolnak és több egyetértést mutatnak, összességében ezek miatt beszédük alárendelődőnek, tétovázónak tűnik. Megközelítésük inkább társas-érzelmi, mint feladatorientált. Emellett beszélgetésük jellemzője az is, hogy gyakran beszélnek párhuzamosan vagy átfedésekkel, közbevágásokkal. A férfiak ezzel szemben gyakran tartanak hangzószüneteket, megközelítésük sokkal inkább koncentrál direkt az adott feladatra. Náluk az átfedések és közbevágások száma elenyésző. Ennek oka talán abban is kereshető, hogy ők a beszéd fonalának maguknál tartását a dominancia reprezentációjának tekintik, így – míg a nőknél a magasabb számú közbevágásokkal és átfedésekkel együtt pozitívak maradnak az attitűdök – ők igyekeznek ezeket a szituációkat elkerülni.

A nemek közti különbségek a domináns viselkedés tekintetében is megjelennek ugyan, de alacsonyabb eltéréseket mutatnak; a férfiak domináns szerepben valószínűbben éltek nyílt fenyegetésekkel, míg a nők ennél manipulatívabban ugyan, de hasonlóan gyakran használtak hasonló eszközöket. Ezen a ponton érdemes belegondolni abba, amit korábban az online kommunikáció kapcsán lefektettünk. Ez általában gépelt szöveg formájában, sokszor aszinkrón módon történik, ami egyrészt ellehetetleníti az arckifejezéseket, mozdulatokat megfigyelő női érzelmi szenzorok működését. Másfelől pedig könnyen elgondolható, hogy az eleve ridegebb közegben a nők érzelmi visszacsatolást adó és váró beszélgetésmódja nehezen fogadja be a férfiak hideg, célorientált megszólalásait. A több szereplős fórumokon különösen érdekes lehet az átfedések és közbevágások szerepe.

Természetesen ezeket nem standard, élőszóbeli formájukban értem ebben az esetben, hanem webes közegbe átültetetten. Egy hamarosan kifejtett példám kapcsán
felmerült bennem annak kérdése, hogy vajon a férfiak tekinthetik-e domináns szerepükre
fenyegetőnek azt is, ha egy téma kapcsán vagy egy adott helyen többen egy azonos
részletéhez kezdenek hozzászólásokat generálni – már-már közbevágni egymás szavaiba.
Később erre a gondolatra még visszakanyarodok.

KUTATÁSOK ÉS ESETTANULMÁNYOK

A LEVELEZÉSI LISTÁK ESETE

Érdekes vizsgálatot végzett Susan J. Herring két levelezési lista interakciós stílusainak
megfigyelésével kapcsolatban. A listákat tudományos kutatók alakították ki és mindkét
esetben tudományos megközelítéssel vitatták témáikat. Az egyik lista (LINGUIST) a kognitív nyelvészet, míg a másik (WMST) a nők társadalmi helyének témakörét boncolgatta. A nemi eloszlások mindkét helyen eltolódtak az egyik nem irányába; a LINGUIST-en főleg férfiak, míg a WMST-n főleg nők alkották a listát. A kutatónő az ő listán belüli levelezéseiket kezdte vizsgálni több szempont alapján.

Többek között mérésre került ily módon az is, hogy melyik listán több a csatlakozó (korábbi hozzászólásokkal egyetértő) és ellentétes (korábbi hozzászólások ellenében író) hozzászólás. A korábbi női-támogatói attitűdökkel egybevágóan a WMST-n alakultak jobban a csatlakozói jellegű hozzászólások; a LINGUIST-hez képest nagyjából négyszeres mennyiségben voltak. Az ellentétes változat gyakorlatilag nem is volt jelen a WMST-n, míg a másik listán elég gyakran jelentek meg hasonló hozzászólások. Az adatokat egyértelműen annak tulajdonították, hogy a nők több csatlakozó, a férfiak pedig gyakrabban ellentétes szándékú hozzászólást írtak.

Érdekes aspektusa volt ennek a vizsgálatnak az, hogy a két lista női hozzászólóinak intencióit összehasonlítva azt találták, hogy a több férfiból álló közegben, a LINGUIST-en a női hozzászólók több ellentétes változatot küldtek a másik lista női hozzászólóihoz képest. Ezt leginkább az attitűdök a férfi közeghez való idomulásának látták. Számomra ez a vizsgálati konklúzió némileg kétesnek hatott (nem azért, mert nem tartom
lehetségesnek, hogy ez is szerepet játszik a kommunikáció módok változásában), ugyanis már a listák témáinak megismerésekor feltűnt, hogy míg a kognitív nyelvészet alapjában véve egy, a nemi szerepektől jól elválasztott problémakör, addig a nők társadalmi helyzetének vizsgálata egyáltalán nem vonható külön ezektől. Ezek után nem hiszem, hogy a vizsgálat hitelesen kijelentheti azt, hogy a nők egyetértése (egy olyan témában, ami eleve homogén csoportként érinti őket és élethelyzetükhöz való közelisége – többek között a fentebb említett SIDE modell értelmezésében is – eredendően egymáshoz kötődő, hasonlóságokat felfedő kapcsolatot hoz létre közöttük) csupán, vagy akár főleg interakciós jellemzőik okán alakul úgy, ahogy – még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy tudományos közegről volt szó.

KONFLIKTUSOK

Újabb levelezési listákkal kapcsolatos tanulmánya során Susan Herring egy másik
tudományos listát vizsgált meg a nemi sztereotípiákból fakadó konfliktushelyzetek
vonatkozásában. A számítógépekről és angol fogalmazásokról szóló Megabyte University (MBU) képezte ezúttal a kutatás terepét és a vizsgálat idején a férfiak voltak többségben a
listán. A vitát egy férfi hozzászólása idézte elő, amelyben arról írt, hogy a férfiirodalommal kapcsolatban szeretne kurzust indítani. Sokáig és sokan támogató jelleggel léptek fel és
ötleteket, javaslatokat küldtek válaszul, míg egy nő felvetette, hogy a téma nem legitim, ugyanis az irodalmi kurzusok eleve férfiak által dominált nézőpontot közvetítenek. Ettől a
ponttól fogva a különböző nemű hozzászólók szinte mind nemük által determinált
vitaoldalakat foglaltak el. A nők ebben az időszakban szokatlanul nagy mennyiségű – egy
rövid ideig férfitársaikénál is több – és méretű hozzászólást készítettek, melyet férfi társaik azonnal támadásként, domináns szerepük elvitatásaként éltek meg – panaszkodni kezdtek arról, hogy elhallgattatásra kerültek. Érdemes megjegyezni, hogy a férfiak által használt szavak aránya ekkor is az összes használt szó 70%-át tette ki. (Teljesen mellékesen jegyzem meg, hogy a könyv szövegét ebben az esetben erősen manipulatívnak éreztem; a teljes leírásban ez az egy számszerűsített adat szerepel, míg a női hozzászólásszám emelkedéséről nem találtam itt említett konkrét adatokat. A szóhasználat és ez a fajta szelektivitás összességében szerintem a nők javára szolgál, nem érzem objektívnek.).

A férfiak a vita több pontján próbálták figyelmen kívül hagyni vagy kikerülni a problémát – akadt alkalom, mikor egyszerűen csak nem válaszoltak a nők által felvetett kérdésekre, ahogy olyan is előfordult, hogy kitérő, egészen másfelé mutató válaszokat adtak. A csoportpolarizáció gyorsan megjelenni látszik az ilyen nemi sztereotípiákon alapuló viták
esetében. A gátló tényezők csökkent szerepe és az általánosítás általi (emocionális) mozgósíthatóság szintén fontos momentumok.

Bár ezek a motívumok a leírásban csak egy-egy példán keresztül kerültek megemlítésre,
nagyon érdekes hasonlóságot mutatnak egy kifejezetten aktuális és viszonylag nagy
nyilvánosságot kapott esettel, a Gamergate botránnyal.

GAMERGATE

A téma szempontjából releváns és pertinens ez az idén kirobbant vita, mely az online
számítógépes játékosok köréből indult, ám nagyon agresszíven nőgyűlölő színezetet kapott hamarosan. Az egész helyzet már eleve forrongó indulatokkal teljes volt, hiszen az utóbbi
időben az online tér egy olyan szegmensébe kezdtek el betörni az aktív női résztvevők, ami
hagyományosan – már az internetes közeg kialakulásának legelejétől fogva – nagyon erősen maszkulin terepnek számított; ez a játékosok (gamerek) sajátos, online formálódó
szubkultúrája. A női résztvevők mindig kisebb arányban voltak jelen ebben a közösségben,
ám napjainkban itt is – ahogy a női játékfejlesztők és programozók egyre nagyobb számban
képviseltetik magukat – egyre több a konfliktus a két nem között. A konkrét botrányra visszatérve: az egész egy csúnya szakítással kezdődött egy játékfejlesztő
nő és aktuális partnere között. Ez a partner nem sokkal a szakítás után egy blogot indított (http://thezoepost.wordpress.com/), melyben a legintimebb részletekbe menően tette közzé Facebook beszélgetéseit, szexuális tapasztalatait korábbi barátnőjével, illetve – ami a vita kirobbanásához közvetlenül vezetett – leírta arra utaló részleteket is, hogy a játékfejlesztő nő egy, a területen dolgozó újságíróval is intim kapcsolatot létesített. Az internetes közösség szinte azonnal reagált, de leghevesebben nem a blog hihetetlen mértékű és agresszív magánszféra-sértésére. Helyette a legnagyobb fókuszt az kapta, hogy egy nő szexuális kapcsolatok kialakításával juttatta játékát média megjelenésekhez, ez pedig több szinten is újságírói etikai kérdés. Hiába jelentette ki mind az újságíró, mind a fejlesztő (és később a blogot író ex-partner is), hogy kapcsoltuk után semmilyen cikket nem készített a témában, eddigre a konfliktus eszkalálódott, halálos fenyegetések, erősen személyeskedő és nők elleni jellegű kirohanások és egyre durvább megkeresések (online és offline formában egyaránt) érték a hölgyet.

A téma hossza és rétegzettsége miatt csak nagyon redukált szinten kifejtve azt lehet
elmondani általánosságban az ez után történtekről, hogy egyes nők a közösségből kiálltak
fejlesztőtársuk mellett és felhívták a figyelmet arra, hogy nem ez az első támadás, ami erősen nemi alapokra helyezi a hangsúlyt. Ezek a nők kijelentéseik után hasonló elbánásban részesültek a közösség férfi tagjaitól, mint korábbi társuk. (A témával kapcsolatban magyar cikkek is jelentek meg, bár ezek elsősorban szórakoztató d jelleget öltöttek, de akadtak problémát szélsőségesen férfi szempontból megközelítő írások is e .) A Gamergate, pontosabban #Gamergate mozgalom így alakult ki és legfőbb ismertetőjegye az lett, hogy az online fórumokon ezt a hashtag formát (A hashtag: A Twitter vezetett be először és népszerűsítette azt az egyszerű címke rendszert, amin keresztül az eltérő forrásokat szűrni és kategorizálni lehet, és ami könnyed átjárást jelent egy téma mentén a különböző
bejegyzésekben.– Médiagerillaf) használva rengeteg, sokszor radikálisan nőellenes komment jelenhetett meg.

“PIHENTETŐ KIKÖTŐ” NŐKNEK

Érdekes volt arról olvasni, hogy már ekkoriban megjelentek a tisztán, vagy főleg nőknek
készülő támogató fórumok, melyeket “pihentető kikötő” címmel illette elemzett művem írója.

Ezen fórumok hangvételére sokkal nyugtatóbb, támogató légkör volt jellemző, melyben a nők is nyugodtabban tudtak kommunikálni és érvényesíteni magukat és sajátos kommunikációs formáikat.

Személyes megfigyelésem alapján (számítógépes, azon belül is internetes közegben dolgozom informatikai tanulmányaim és grafikusi végzettségem okán, webdesignerként) egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen támogató forumokra, ugyanis ahogy a kommunikáció nagy ütemben felgyorsult, úgy lettek egyre gyakoribbá a virtuális félreértések, sértések és zaklatások is. A közösséghez tartozás igénye óriási, viszont a szűrt és jól kontrollált közösségek száma alacsony. Manapság több téren is megjelennek hasonló “kikötők”, például szakmai téren nagy jelentőségű (több ezer főt számláló) méretű, zárt Facebook csoport formájában jelenik meg Vida Ágnesg (egyébként végzett pszichológus) marketingtanácsadó, főleg nőknek készült fóruma.

Ebben az esetben azt hiszem, hogy a csoportképző erők pozitív oldala kerül előtérbe; a
szakmai konstruktivitás és inspiráció nagyon fontos helyet kapnak ebben az adminisztrátorok által kontrollált csoportban is és a csoport egyes tagjai a közösség pozitív attitűdjéből meríthetnek érzelmi-intellektuális téren erőt.

ÖSSZEGZÉS

Összességében nagyon sok gondolat merült fel bennem a témakörrel kapcsolatban. Egyrészt kérdésesnek érzem az internet pszichológiai szintű kutathatóságát. Nem az a legfőbb probléma ezzel a témakörrel, hogy nem értelmezhető vagy kevésbé fontos, sokkal inkább érzem azt nehezítő tényezőnek, hogy a kutatott közeg borzalmasan gyorsan fejlődik és ezzel együtt nagyban befolyásolja a kutatás alanyát (legyen az egy belső szociális tér, mint pl. a Facebook vagy egy fórum). Emiatt a kettősség miatt nagyon nehéz lehet naprakésznek maradni és eldönteni, hogy melyik tendencia milyen irányban fog elmozdulni.

Ugyanez a gyorsaság az, ami a publikálást is nehézkessé teheti; a legaktuálisabb szakirodalom nyomtatott formában nem, vagy kevésbé érhető el, inkább jellemzőek az online források. Ennek ellenére kihívásokkal teli, izgalmas területnek tartom, ahol az érzelmi tendenciák némelyike akár könnyebben is megfigyelhető, gyorsabban tetten érhető, mint az offline világban.

A konkrét esettanulmányokat szintén érdekesnek találtam és még intenzívebben foglalkoztatott az a vissza-vissza térő gondolat, hogy a 10-20 évvel ezelőtti megfigyelések
napjainkra is helytállóak, sőt, a gyakorlatban ismétlődő jellegűek maradtak. Izgalmas ez abból a szempontból, hogy a feltárt könyv online nemi szerepekkel foglalkozó fejezete foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy vajon az online világban jelenlévő nők számának növekedése vajon milyen változásokat hozhat.

A fentebbi viták kapcsán érdekes ezen gondolkodni, hiszen két tényező is meghatározó lehet: egyrészt a Gamergate esetében a szubkultúra, amiről szót ejtettem erősen férfi uralta terepnek számít, így a nők számának növekedése még csak most indult meg.

Másrészt azonban az interneten jelenleg legerősebben jelenlévő kommunikációs
közegeket, a szociális médiaoldalak különböző változatait napjainkra közel egyenlő, de kicsit nagyobb arányú nő, mint férfi használja nap mint nap – egy 2014 januári felmérés szerint a felnőtt nők 76%-a és a felnőtt férfiak 72%-a használ valamilyen online szociális médiaoldalth.

A téma nagyon intenzív, rengeteg szempontból megközelíthető és erősen életünk részévé vált terepekkel foglalkozik. Éppen ezért egyelőre saját véleményem nagyban alakul – az alapok megismerése nagyon hasznosnak bizonyult ilyen szempontból is és így, ezek tudatában remélem, hogy idővel mélyebb megértésre is szert tehetek. Egy biztos: nem tartok attól, hogy elapad a tanulmányozható források száma…

FELHASZNÁLT KÜLSŐ FORRÁSOK

Az internet története, előzményei (2014.12.27.)
Az internet története – 40 éves az email (2014.12.25.)
Gamergate controversy (2014.12.20.)
A 444.hu cikke (2015.01.08.)
A férfihang.hu cikke (2015.01.08.)
A Médiagerilla.com alapján (2015.01.08.)
Vida Ágnesről (2015.01.08.)
Social networking fact sheet (2015.01.08.)

FELDOLGOZOTT SZAKIRODALOM

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace ; [ford. Krajcsi Attila]. – Budapest : Osiris, 2002 [Budapest] : Eto-Print. – 312 p. ; 20 cm. – (Osiris könyvtár Pszichológia)

  1. fejezet: Nemi témák a hálón (p. 253-279)

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna
In: Alkalmazott pszichológia. – 14(1). (2014), p. 5-13.

Ez az írás egyetemi beadandó dolgozat volt,  semmilyen különösebb szakmai kritériumnak nem kellett megfelelni, így legfeljebb is az ismeretterjesztés céljának felel meg. Még inkább a saját érdeklődésem verbalizálásának. Remélem, hogy azért akad majd olyan, aki hasznosnak találja legalább részleteiben. 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s