Konstantinápoly eleste – 1453

„Amint a Bosporus Európát mossa,
Másfelől Ázsia partjait csapdossa,
Itt büszke habjai dicsekedve folynak
Kevély fala alatt Konstancinápolynak,
E másik Rómának pompás düledéki
Borzasztó árnyékot bocsátanak néki…”
(Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly, 1794)

Bevezető

A bevehetetlennek tartott Konstantinápoly második, döntő oszmán török sikerrel végződő ostroma a bizánci-oszmán háború (1265–1453) lezárása volt, mely a mintegy 1100 éves Bizánci Birodalom végső bukásához és megszűnéséhez vezetett. Az 1422-es, sikertelen ostrom után 1453. április 2. – május 29. között feszült egymásnak Bizánc és a török.

A küzdelem II. Mehmed szultán vezetésével 80.000-200.000 ostromló illetve 126 török hajó és mintegy 7000 védő és 26 hajó között zajlott. A török közeli erődök bevételével nehezítette végül lehetetlenné a város megtartását, a korábbi, várost védő erősségekből is ágyúzva a falakat. A harcok végére az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin is halálát lelte a védők másik vezetőjével, Giovanni Giustiniani genovai kapitánnyal és mintegy 4000 védővel együtt.

Sajnos a csapás ahhoz kevésnek bizonyult, hogy egyesítse a keresztény hadakat. A város Isztambul néven az Oszmán Birodalom fővárosává vált és jelentősen megkönnyítette a törökök európai manővereit, melyek hamarosan Közép-Európa megkerülhetetlen erejévé tették őket.

Hazai alkotók – szerepjáték és képzőművészet 1.

Sárkányok és dobókockák vagy éppen a steampunk elemeivel vegyes ékszerek? Manapság már kicsiny hazánkban is kedzenek megjelenni a képzőművészetben azok az alkotók, akik a szerepjátékosok fantasy, sci-fi, steampunk és egyéb alternatív irányú igényeinek kiszolgálását célozzák meg. Mivel a napokban ismét aktuálissá vált kicsiny szerepjátékos klubunk versenyeinek díjazásán elgondolkodni, ismét kicsit körbepillantottunk ilyen téren (is). Külön haszon a haszonban, hogy a hazai alkotók kapcsán egy rövidke cikket is írhatok a témáról.

Kezdet

Mivel minden kezdet nehéz, nem is húznám sokáig az olvasók idejét beveztő szavaimmal. Nem olyan régen – csupán pár hónapja – kicsit más jellegű alkotási tevékenységbe kezdtem, ezúttal a képzőművészet területére tévedve. Így született meg a RavenJuice Kreatív Stúdió, egyelőre egy fős alkotósereggel, várhatóan hamarosan csatlakozó társakkal.

Matriarchátus III. – Nőközpontú törzsek a valóságban – 1. Khászik

Mikor először futottam neki a témának, bizonyosan más címmel indítottam volna ezt a bejegyzést is. Fontosnak érzem tehát kiemelni; nem matriarchális vagy matriarchátus alapú társadalmakról fog szólni jelen cikkem, hanem nőközpontú törzsekről, olyan mikrotársadalmakról, melyek kiemelkedő szerepet szánnak női tagjaiknak. Azt hiszem néhány sorral alább már érthető lesz, hogy miért szeretném szétválasztani ezt a két fogalmat… Az első cikk, melybe belefutottam magyar nyelvű keresgéléseim során, egy igen felkapott online női magazin néhány soros, enyhén hatásvadász ismertetője volt (egyébként igen sok helyen idézik), mely három (általuk) matriarchálisnak nevezett törzsről szólt. Ez a három törzs a khászik, minangok és a mosuoké volt, talán kezdjük tehát velük.

Matriarchátus II. – Gondolatébresztő

Gondolati alapok – avagy honnan is annak a vágya, hogy bármi hasonló témában kutakodjunk?

Napjainkra az egyéniség és egyediség tömegbe olvadó világa uralkodik fölöttünk. Divattá vált az önismeret és a minél pontosabb öndefiníció – milyen zenét hallgatsz, milyen divatcikkekkel veszed magad körül, milyen könyveket olvasol és úgy egyáltalán… van-e  mindenről véleményed? Hatalmas tömegek hajolnak meg a blogírás, vlogkészítés, a tweetelés és facebook-véleménykedés előtt, magukat is ezen virtuális (és egyéb, nem virtuális) tömegcikkek által minél egyénibbre formálva, saját magánvilágot kiépítve. Fokozott a fontossága a minél pontosabb és ütősebb definíciós lehetőségeknek; a személyt már nem csak a kedvenc színe, bandája, filmje határozzák meg, legyen véleménye hit, nemiség, párkapcsolatok és filozófia tekintetében, lehessen látni rajta, hogy minek gondolja magát és a körülötte lévő világot.

IV. Béla várai

IV. Béla király népszerű megnevezése a második honalapító, érdemei között gyakran ismételt frázis, hogy a tatár pusztítás után újjáépítette az országot. Mivel ezzel a kérdéssel rengetegen foglalkoztak, sokan sokfélét írtak már róla. Ehelyütt arra teszek kísérletet, hogy röviden bemutassam, hogy min alapult, hogyan ment végbe és mit eredményezett legendás királyunk ország-újjáépítése.

A teljes cikk a Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesületének honlapján olvasható.

(Fekete Márton)

Dzsingisz kán és hadserege

Az alábbiakban bemutatásra kerül a közismert – de mégis ismeretlen – mongol nagykán, Dzsingisz rövid életrajza, harcászati zsenije és a mongol hadsereg szervezete és fegyvernemei. Kiderül, hogy milyen jellemzők találkoztak a világtörténelem egyik legkegyetlenebb emberének hírében álló hadvezérben és hadseregében, melyek hozzásegítették ahhoz, hogy Dzsingisz kán az emberiség történelmének egyik legnagyobb birodalmát hozta létre életének 60 éve alatt.

A teljes cikk a Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesületének honlapján olvasható.

(Fekete Márton)

Matriarchátus I. – Bevezető

Nagyjából fél évvel ezelőtt, mikor ennek a blognak a létrejöttét sürgetve elkezdtük feltölteni a különböző témájú cikkeinket és ehhez mérten a menüpontokat kategóriákra és alkategóriákra osztottuk, a “Társadalom” címkét azért hoztam létre, hogy végre leírhassam ezt a cikket. Egészen pontosan ennek a cikknek az elődjét, azt, ami akkoriban a fejemben volt a téma kapcsán, azt, ami minden kutatás előtt állt és csak empirikus tudásból és neveltetésből táplálkozott.

Kecskemét kísértetvárosa

Bevezető

Alsószéktó címere

Az utóbbi év folyamán volt szerencsém személyesen is meglátogatni Kecskemét gyönyörű városát, mely élmény ugyan nem ihletett helyismereti témájú cikket, ám egyik városrésze önmagában sokkal inkább. Az engem olyannyira megbabonázó épületegyüttes, mely kutakodásomat ezúttal elindította azonban nem mindenkit nyűgözött le hasonló erővel – mint azóta megtudtam. Valójában a város Alsószéktó névre hallgató városrészének egyik kisebb, Homokbánya névre hallgató területéről van szó, mely az országszerte több helyen is megtalálható, régi, leromlott állapotú laktanyák ismerői számára talán kisebb érdőklődésre tarthat számot, ám története és sorsa mégis izgalmas olvasgatásra invitál – így születhetett meg ez a mai iromány is.

Magyar népmesék angolul

Sok ideje idő és lehetőség híján nem alkottunk egyetlen cikket sem, mostanra pedig olyan sok téma és ötlet gyűlt fel, hogy nem lehet csak úgy belevágni mindennek a közepébe… Kezdjük hát valami sokkal egyszerűbbel, rövidebbel, amit egyébként is meg kellett csinálnunk és ráadásul még kapcsolódik is egy későbbi projekthez, amit már hónapok óta tervezgetünk (kérdés mikor kezdünk valóban bele…).

Szóval mára egy rövidke videó, ami szerintem sokaknak ismerős lehet; a magyar népmesék közül “A só” címre keresztelt történetet fordítottuk le angolra és feliratoztuk. Később reméljük, hogy több videó is lesz – legalábbis a tervek szerint biztosan akad majd még.